Angol MESE TÁBOR
Iskolánkban harmadik alkalommal kerül megrendezésre az angol nyelvi mesetábor. Hétfőn, 2024. június 24-én, harmadikos és negyedikes gyerekekkel indultunk kalandozni az indiánok világába. Játékos formában ismerhették meg a gyerekek az Észak-Amerikában őshonos állatok angol neveit, valamint sok érdekességet megtudhattak az indiánok életéről. Törzseket alakítottunk, fizikai és szellemi megmérettetések után megválasztottuk a törzsfőnököket is. Minden törzs másfajta mintájú fejpántot készít magának, és még sok-sok izgalmas feladat és program várja őket a hét többi napján is. A tábort vezeti: Császi Anikó, Némethné Csuka Ágnes és Gambárné Cseh Márta. Az első nap fotóit Gambárné Cseh Márta készítette.
Tovább olvasom
Mozgalmas volt a mesetábor második napja. Jó idő volt ránk és a nap nagy részét a levegőn töltöttük. Íjászkodással kezdtünk, ahol kezdetben egy céltáblát, aztán pedig egy polifoamból készült vaddisznót kellett célba venniük indiánjainknak. Annyira tetszett nekik, hogy nem akartak bemenni tízóraizni. Ezután a Viharmadár történetének ismeretlen szavaival, kifejezéseivel ismerkedtek meg a táborozók forgószínpad szerűen, csoportos formában. Szépen haladt a fejpántok díszítése is: csodaszép színes tollak kerültek a bőrből és fonalból álló alkotásokra. A délelőtt folyamán elkészült a négy törzs sátrának alapja is. Ezután az állatbőrként funkcionáló lepedők dekorálása következett. A mellettünk lévő tornateremből kihallatszó zene és a kellemesen hűsítő árnyék és szél rendkívül ellazította a gyerekeket. A törzsi motívumokat, amelyek a fejpántokon is megjelennek, ecsettel festették, de nagy örömmel festékezték össze a tenyerüket és hagytak nyomot a lepedőkön. Köszönjük mindenkinek a segítséget a tábor megvalósulásához!
A Mesetábor harmadik napja is napsütésesen indult, bár kellemesen hűvösebb időben tudtunk “állatbőrt” festegetni, mint kedden. A gyerekek megint íjászattal kezdtek. Kiderült, hogy a gondnokunk, Sanyi bácsi minden nap egy új íjat varázsol elő a birodalmából, ami olyan, mint az Excalibur, mert csak ő tudja kifeszíteni. Indiánjaink befejezték a sátordekorációt, és amíg a teremben a Viharmadár meséjével ismerkedtek, Ági néni, indián nevén Szélfútta haj, befedte a “teepee”-ket, persze segítséggel és sok-sok biztostűvel. Négy törzsünk kreatív feladatokat kapott a mese feldolgozására. Volt itt viharrajzolás, csónakhajtogatás, a Row, row, row your boat című dalra koreográfia készítés is. Gyors korai ebéd és egy kis pólófestés után megérkezett hozzánk Váradi Zoltán, a Természettár vezetője. Bemutatta nekünk Észak-Amerika élővilágát, és rengeteg érdekes dolgot is megtudhattunk, például láttak-e a mamutfenyők mamutot, hogy tudhatjuk meg, hány éves a fa, anélkül, hogy ártanánk neki. Most már tudjuk, melyik az a rovar, amelyik lárvája 17 évig csak rág, aztán imágóként 3 hét után elpusztul. Ezután a négy törzs növényevőkké és ragadozókká változva háborúzott állatnevekkel a Szigetkék játszótéren. Mi itt nagy összecsapásra számítottunk, de csatakezdéskor mindkét fél elbújt a fák között, a rejtőzködés technikáját választva. Végül stratégiákat követve csapatmunkával a növényevők legyőzték a ragadozókat. Visszatérve a terembe, Észak-Amerika jelképét, a királylepkét ismerhettük meg, miközben színeztünk, vágtunk és Zoli bácsi szívószálra rögzítette a kész műveket, hogy lepkéink tudjanak repülni. Ezután izgalmas csapatjáték következett Észak-Amerika állataival, a Lotteria, és mire befejeztük a hat kört, úgy elrepült az idő, hogy mehettünk is haza.
A mesetábor negyedik napján többet játszottunk a nap elején a szabadban. Voltak gyerekek, akik még nem fejezték be a pólók dekorálását, ezért nekik először erre került sor. A tízórai után a szavak átismétlése következett játékos formában, majd a sztorikártyákat tettük sorrendbe, felidézve a történetet. Ezek után az álomfogó készítését kezdtük el, hogy jó álmaik legyenek a gyerekeknek. Nagy fába vágtuk a fejszénket, ezért ehhez külső segítségünk is volt két középiskolás lány személyében. A monotonitást a teepee-ben való játék szakította meg. A kemény, szorgos munka jutalmául gyönyörű álomfogókat vihettek haza a gyerekek.
Az indián mitológia legemblematikusabb lénye a Thunderbird – a Viharmadár. A gyerekek rajzokban örökítették meg, melyeket a totemoszlopokra erősítettünk, az indiánfalu képe így vált teljessé. Az utolsó nap fénypontja a Powwow volt. Egész héten mindenki ezt várta, hiszen ez az indiánok legnagyobb nyári fesztiválja. Táncoltunk, énekeltünk, és a szülők jóvoltából finom falatokat is megkóstolhattunk. Az elkészült alkotásokat nézegetve mindenki reménykedve kérdezte, hogy lesz-e jövőre is mesetábor. Bár elfáradtak kis indiánjaink és nagyon várták már a pihenést, mégis nehéz volt elválni. Köszönjük az iskola alapítványának a támogatást, a pedagógiai asszisztensek segítségét, a szülők hozzájárulását a tábor sikeréhez. Jövőre új ötletekkel, más harmadik-negyedik osztályosokkal, friss erővel közösen új élményeket varázsolunk a gyerekek szívébe!
