Iskolánk névadója
Hunyadi János (1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) középkori magyar földesúr, a „nagy törökverő”. Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.
Élete
Felemelkedése
Katonai pályafutását apródként kezdte, előbb Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, mellettük megismerte a törökök harcmodorát. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.
1430 körül kötött házasságot horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1431) és Mátyás (1443) született.
1430-ban Zsigmond király szolgálatába lépett. A királyt elkísérte Itáliába, 1431 októberétől 1433 őszéig bizonyíthatóan Milánóban tartózkodott Filippo Maria Visconti milánói herceg udvarában. Itt megismerte a kor egyik legfejlettebb zsoldos hadseregét, a condottieri haderőt is. Megismerve a kor legfejlettebb hadművészeteit (huszita, condottieri) és a török harcmodort, ezeket ötvözve tudott jelentős sikereket elérni a török ellen.
1433-tól udvari lovag 1434-ben Bázelbe, majd Csehországba is elkísérte a császárt, és részt vett a huszita háborúkban. Az itt szerzett tapasztalatokat később a török elleni harcaiban is kamatoztatta.
Idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. 1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi ispán lett.
Albert király halála után Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét.
Törökellenes harcai
1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben hatalmas török had zúdult Erdélyre. Mezid bég a törökök vezére arra számított, hogy a magyarok nem képesek egy hirtelen támadást elhárítani. Marosszentimrénél Hunyadi vereséget szenvedett, de utána eredt, és egymás után több ragyogó győzelmet aratott a törökök felett: először Nagyszeben közelében, majd a Vaskapunál, a Jalomica felső folyásánál.
Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását.
1443. július 22-én Hunyadi vezetésével és Ulászló király részvételével indult meg a balkáni hosszú hadjárat, melynek során több ütközetben verték meg a velük szemben álló törököket.
A sorozatos győzelmek azt a reményt keltették, hogy a törököt ki lehet verni Európából. Háborút sürgetett a balkáni hadjárat után is.
1444-ben a várnai csatában Vlad Dracul havasalföldi vajda elfogta, és csak a nádor háborús fenyegetésére bocsátotta szabadon. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választották. 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett.
1448-ban, győzelmi sorozata után, a vesztes rigómezei ütközet után Brankovics György szerb despota kezei közé került, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátották szabadon (az országos tanács – Hunyadiért semmi áldozatot nem sajnálva – 100 000 arany váltságdíjon felül visszaadták neki többek között a magyar kézen lévő szerb várakat is). Ekkor már negyvenezres serege volt.
Hazatérve, Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt segítségére.
1450-ben a német-római császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen volt elismerni V. László trónigényét.
1453-ban az országgyűlésen lemondott kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispán címet megtartotta. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce vármegye örökös főispánjává, grófjává tette és címerét kibővítette az ún. besztercei oroszlánokkal.
1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét verte tönkre, s javaslatot tett egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére, de nem nyert támogatókra.
A nándorfehérvári csata
1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt.
1456. július 21–22-én Hunyadi János saját seregével – köztük 200 hajóval – és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.
Jelenléte felvillanyozta a védőket, amint arról Bonfini tudósít minket: „Mindenhova odafutva fárad, s hol tettel, hol szóval, de mindenkibe bátorságot önt; a gyávákat és félénkeket korholja, a helytállókat dicséri, a legbátrabbakat példaképül állítja; odarohan segíteni, ahol legnagyobb a baj; az ellenség sűrűjébe tör, és visszaveri a rá rohanókat; a legjobb vezér és a legjobb harcos egyben.”
Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat, azonban a déli harangszó elrendelése szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét. A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtusz pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban. A győzelem önmagában is nagy volt, főleg azonban történelmi következményei voltak óriásiak.
Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborukban kitört pestisjárványnak. 1456. augusztus 11-én Zimonyban halt meg.
Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyházban temették el.
Hunyadi János, mint példaképünk
Kevés történeti hősünk van, aki olyan mély nyomokat hagyott volna népünk emlékezetében, mint Hunyadi. Zrínyi Miklóst idézve: „Elég azt mondanom, hogy minden vitéz embernek példája lehet.”
Horváth Mihály, 1848-as szabadságharcunk egyik kimagasló szellemi irányítója, történetíró jellemezte Hunyadit az alábbiakkal: „Ő a magyar történelem legnagyobb hőse, egyik legszebb, legtisztább jelleme. Mint ember, feddhetetlen, vallásos, túlság nélkül igazságos, nagylelkű, könnyen engesztelhető, kit bosszúra személyes sérelem nem könnyen ragad.”
Hunyadi személye, vonzó egyénisége, vezetői képességei, a tömegek alkotó erejére, vágyaira támaszkodó, politikája, hazaszeretete, egyénileg is kiemelkedő katonai virtusai, hadvezéri képességei mind olyan tulajdonságok, melyeknek értékelése XV. századi személyét közel hozzák a mi életünkhöz. A reneszánsz kori nagyúr, ötödfél millió hold föld gazdag és hatalmas ura bátor és vitézi harcokban védelmezte katonái élén a haza függetlenségét és felemelkedését. Állandó harckészültsége és személyes példája lehetővé tette, hogy fiának, Mátyásnak uralma alatt sikerült távol tartani a törököket.
Így tisztán érthető, hogyan lehet hazaszeretetével, páratlan küzdési képességével, harcedzettségével, kitartásával, tiszta jellemével Hunyadi János iskolánk méltó példaképe.
Forrás: Wikipédia, Kőszeginé Pótor Erika: A debreceni Hunyadi János Iskola évkönyve 1999
